Csúnya dolgokra lehet asszociálni, ha egy hely az egyetem főbejáratánál MEGNYÍLT! ÖNKI + KVZÓ feliratú táblával hirdeti magát. Pedig a 39-esek önkiszolgáló étterem-lánca (ami nem csak a Corvinus új épületének oldalában, de Óbudán és a Krisztina körúton is megtalálható) nem egy – elnézést a poénért – recskávézó, hanem egy pénztárcabarát modern menza. Csak jól kell választani.
Egyrészt jól kell időpontot választanunk, mikor térünk be: a meglehetősen tágas helységet a szűken vett ebédidőben (délután 1 körül) maximálisan betöltik a közgázosok és a vele szomszédos irodaház dolgozói, hasonló tumultust csak a 200 Ft-os húsgolyó akció alatt képzenek az IKEA-ban a lóhúsra éhes tömegek. Érdemesebb tehát előbb vagy később megjelenni, még ha a nap múlásával a választék is szűkül.
Az ugyanis még zárás előtt fél órával sem rossz, közvetlen nyitás után pedig főleg zavarbaejtően sok mindent ehet az ember. Akár a 700 és 1000 Ft között mozgó menükkel (leves + főétel) is jól lehet lakni, de egyébként is nagy balfasznak étvágyúnak kell lenni, hogy egy bő ezresből ne jöjjünk ki. Az adagok rendesek, köretből kifejezetten imádnak irreálisan sokat adni.
Ami bármikor jó választás, azok a frissensültek (a csirkétől a brokkoliig mindent kisütnek). Viszont könnyen bele lehet futni csábító nevű fogásokba, amit már a pénztárnál megbánsz, lásd az én lazacos "tagliatellémet" a lenti képen. Ne szégyelljük tehát perceken át vizslatni a melegítőedények tartalmát, mert van pár remek kaja is a napról napra változó kínálatban (erről és a napi menükről a honlapjukon lehet tájékozódni). A levesek legtöbbször vizesek, ami egy főétel mellé elmegy, de akit csak ez érdekel, az menjen a LEVES.-be.
Még egy nagy pozitívuma van a helynek, az pedig az éttermi résszel szembeni kávézó. Az automatás instantok árával versengő kávéjuk simán veri a szintén a Corvinus oldalában található Coffeshop Company-ét (jó, mondjuk azt mi nem?), és friss szendvicseket is árulnak. Szóval megéri legalább egyszer betérni, a közgázhoz ilyen közel ár-érték arányban nehezen kajálhatsz jobbat, ha egyáltalán. És a kávéról még akkor nem is beszéltünk.